A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

A nyáron bevezetett mobilitási csomag egyes rendelkezései kissé homályosak, kétértelműek lettek, köszönhetően az uniós jogi nyelvnek. Ezek magyarázatát most egy új weboldalon jelentette meg az Európai Bizottság. Az oldal a mobilitási csomag, azon belül is az 561-es rendelet változásait értelmezi. A szöveg egyelőre csak angol nyelven érhető el.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy az Európai Bizottság ezzel nem új jogszabályt, nem is jogszabály értékű állásfoglalásokat alkotott, csupán néhány magyarázatot fűzött a felmerült kérdésekhez. Arra külön fel is hívják a figyelmet, hogy vitás esetben nem hivatkozhatunk ezekre az értelmezésekre, jogforrásnak csak a rendeletek szövege számít.

A kérdések-válaszok egyelőre hét kérdéskört érintenek:

– hazatérési kötelezettség három- vagy négyhetente

– a járművön kívül töltendő rendszeres heti pihenő

– a kompokra vonatkozó szabályok

– csökkentett heti pihenő

– vezetési idő túllépése indokolt esetekben

– négykezes járatok

– határátlépések.

A weboldalt egy folyamatosan fejlesztett tanácsadó-oldalnak szánják, így szükség esetén bővíteni fogják a témákat.

Hazatérési kötelezettség – 8. cikk (8a) bekezdés

Hova tér haza a járművezető?

A probléma lényege, hogy hova kell hazatérnie a járművezetőnek. A rendelet szövege szerint

– vagy a munkáltató működési központjába kell a hazautazást megszervezni,

– vagy a vezető tartózkodási helyére, ha ez eltér a cég működési helyétől.

A magyarázat szerint arra kell ügyelnünk, hogy a járművezetők szabadon választhatják meg, hogy hol töltik el a pihenőjüket. A munkáltatónak ezt a két lehetőséget fel kell ajánlania, s a járművezető választhat, hogy melyiket kívánja igénybe venni. Ennek főleg akkor van jelentősége, ha a sofőr nem a lakóhelye szerinti országban működő cégnél dolgozik – például román állampolgárságú sofőr magyar cégnél, vagy magyar sofőr német cégnél vállal munkát. A munkáltató nem kötelezheti a sofőrt arra, hogy a cég székhelyén, telephelyén töltse el a hétvégéjét, így igény szerint köteles a lakóhelyre is megszervezni a hazautazást.

Előfordul, hogy a sofőr nem választ a két lehetőség közül. A munkáltató ilyenkor szabadon választhat a két megadott hely között, ahogy neki jobban megfelel. Azt azonban tudnia kell igazolni, hogy ő felajánlotta a két lehetőséget alkalmazottjának.

Más kérdés az, hogy a sofőr ténylegesen hol tölti el a pihenőjét. Ezt a sofőr szabadon megválaszthatja, az 561-es rendelet erre vonatkozólag nem ír elő semmilyen kötelezően betartandó szabályt. Ő tehát szabadon távozhat bárhova, akár egy másik országba is elmehet pihenni. A munkáltatónak viszont kötelessége felajánlani a fenti két lehetőséget, akkor is ha a dolgozó nem akar élni vele. Sőt, mindezt dokumentálni is kell, hiszen szükség esetén igazolnunk kell, hogy a rendeletnek megfelelően megszerveztük a járművezető hazatérését.

Mivel igazoljuk, hogy megszerveztük a hazatérést?

Azt, hogy a rendelet szerinti pihenőt lehetővé tettük, egyrészt a tachográf adatai igazolják, másrészt a szolgálati beosztás, vagy más, hasonló irat (pl.: kiküldetési rendelvény). Emellé csatolhatunk más dokumentumokat, amik a hazatérés lehetőségét igazolják: jegyeket, utazási megállapodást, szerződést valamilyen személyszállító vállalkozással stb. Ezeket a bizonyítékokat a vállalkozás telephelyén kell tárolni. Útszéli ellenőrzéskor a hatóság nem kérhet a járművezetőtől bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy hol töltötte a rendszeres heti pihenőjét. Gyanú esetén a munkaadótól kell  bizonyítékot kérniük.

Kérdésként felmerült, hogy megfelelő igazolás-e, ha a járművezető a munkaszerződésben lemond arról a jogról, hogy hazautazását a munkaadó szervezze meg. Ez nem szabályos, nem felel meg a rendeletnek: a munkavállaló saját döntésével nem mentesítheti a munkaadót a hazaút megszervezésének kötelezettsége alól.

Ki fizeti a hazaút költségeit?

A hazaút megszervezése a munkáltató felelőssége, így ennek költségeit is neki kell vállalnia. Erre csak akkor nincs szükség, ha a sofőr a munkáját a lakóhelye vagy cég székhelye közelében fejezi be, és nincs jelentős költsége a hazautazásnak.

Ha a járművezető úgy dönt, hogy máshol tölti a pihenőjét, akkor a munkaadónak nem kell ennek költségét állnia.

Alkalmazhatók-e ezek a rendelkezések az önálló vállalkozóként dolgozó sofőrökre?

Nem, a rendelet fenti rendelkezéseit csak az alkalmazottakkal kapcsolatban kell betartani. A magyarázatban ugyanakkor kiemelik, hogy a rendelet nem fogalmazza meg konkrétan, hogy mit kell munkaviszonynak tekintenünk, így azt általános értelemben kell használnunk. Nem azt kell nézni, hogy a felek milyen szerződést kötöttek egymással, hanem annak tartalmát kell figyelembe venni az érintett személy jogai és kötelességei alapján. Ha tehát valaki a szerződése alapján vállalkozónak minősül, de olyan kötelezettségei vannak, mint egy alkalmazottnak, akkor őt alkalmazottnak kell tekinteni és vonatkozik rá a hazatérési kötelezettség.

Példa 1: Egyéni vállalkozóként Németországban vállalunk fuvarokat egy hónapon keresztül. A fuvarokat fuvarbörze oldalon és saját weboldalunkon keresztül szerezzük. Ekkor nem vonatkozik ránk a hazatérési kötelezettség.

Példa 2: Egyéni vállalkozóként Németországban végzünk fuvarokat egy hónapon keresztül. Alvállalkozói vagyunk egy cseh fuvarozó cégnek, minden fuvarfeladatot tőlük kapunk. A cseh cég mondja meg mikor, hova kell kiállni, a fuvarok díját a fővállalkozónak számlázzuk. Ebben az esetben már alkalmazottnak tekinthetnek bennünket, és vonatkozik ránk a hazatérési kötelezettség.

Heti rendszeres pihenő – 8. cikk (8) bekezdés

Milyen a megfelelő genderbarát szálláshely?

A rendelet előírja, hogy a járművön kívüli, 45 órás pihenőt megfelelő, genderbarát szálláshelyen kell eltölteni. Ez a kifejezés a nemi szempontból megfelelő szálláshelyet jelenti – egyszerűen annyi a tennivaló, hogy a női sofőröknek külön női szállást kell biztosítani. Lényeges a megfelelő alvási, tisztálkodási lehetőség és a magánszféra biztosítása.

Mivel kell bizonyítani, hogy a sofőr szálláshelyen és nem az autóban töltötte a pihenőt?

Ez egy gyakori kérdés volt már a mobilitási csomag előtt is. A lényege, hogy kérhetnek-e a hatóságok bármilyen igazolást azzal kapcsolatban, hogy a sofőr hol töltötte a korábbi hétvégéket.

Az EU Bizottság itt emlékeztet arra, hogy a 165/2014/EU rendelet értelmében a járművezetőtől senki sem kérhet olyan dokumentumot, ami a járművön kívüli, pihenőidő alatti tevékenysége igazolására szolgál. Így nem követelhetnek tőlük sem hotelszámlát, sem más igazolást a hatóságok. A vezetőket és a munkáltatókat csak akkor lehet megbüntetni, ha az ellenőrzés idején éppen nem tartják be a 45 órás pihenőre vonatkozó tilalmakat. Tettenérés esetén van lehetőség csak a bírságra.

Kompszabály 9. cikk

Rendszeres heti pihenő eltöltése kompon

Az új szabály szerint a kompon vagy vonaton töltött pihenőt meg lehet szakítani összesen 1 órányi tevékenységgel. A rendszeres heti pihenő alatt erre akkor van lehetőség, ha

– az utazás menetrend szerinti ideje legalább 8 óra és

– a kompon vagy vonaton a sofőrnek hálókabin áll rendelkezésére.

A kérdés, hogy ha a rendszeres heti pihenő egy részét a sofőr a kompon tölti, akkor kell-e még a fennmaradó időre a kikötés után vagy előtt külön szállást foglalnia? A válasz igen, ha kompon, vonaton történő szállítás ideje nem éri el a 45 órát vagy a visszapótlásokkal növelt időt (például az 55 órát, ha a sofőrnek 10 óra pihenőt kell visszapótolni). Kikötés után továbbra is érvényes az eredeti szabály, hogy a pihenőt nem szabad a járműben tölteni. A rendelet csak egy rövid, maximum 1 órás megszakítást tesz lehetővé.

Csökkentett heti pihenő 8. cikk (6b) bekezdés

Nemzetközis sofőrök csökkentett heti pihenőidejének  visszapótlása

Ez a kérdés már olvasóink körében is felmerült. A fő szabály szerint, ha a nemzetközi sofőr egymást követően két csökkentett heti pihenőidőt tartott, akkor a következő heti pihenőidőt meg kell előznie a két csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott pihenőidőnek. A kérdés, hogy ennek a két visszapótlásnak egybe kell-e kapcsolódnia, vagy megoldható úgy is, hogy külön-külön, a 9 órás napi pihenőkhöz kapcsoljuk hozzá a visszapótlásokat?

A magyarázat szerint nem szabad szem elől tévesztenünk a rendelet e pontjának eredeti célját. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a nemzetközi szállítást végző, több hétig távol lévő járművezetők számára lehetővé tegye a hazatérést a hétvégi pihenőre, a korábban megspórolt pihenőidők visszapótlásával együtt. E szándéknak csak úgy tudunk megfelelni, ha a visszapótlás idejét és a rendszeres heti pihenő idejét semmilyen vezetés vagy más munka nem szakítja meg. Tehát a visszapótlásokat az otthon töltendő 45 óráshoz kell hozzáilleszteni. Így, ha a sofőr korábban a 45 helyett csak 24-24 órát pihent, akkor 2×21 órát kell visszapótlásként a 45-höz hozzátenni. Ez összesen 87 órát jelent (például csütörtök délután 3-tól hétfő reggel 6-ig).

A vezetési idő túllépése rendkívüli helyzetben – 12. cikk (2) és (3) bekezdés

A kivételes körülmények ellenőrzése

Az új szabály megengedi a napi vagy a heti vezetési idő túllépését, hogy a személyzet megfelelő pihenőhöz juthasson. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy ne nehezítsük meg a járművezető számára a pihenőidő elkezdését. Ha jön haza egy több hetes útról, de a pihenője előtt elfogy a vezetési ideje, ne legyen kénytelen pár száz kilométer megtétele helyett egy motelben tölteni a hétvégét. A szabály erre az esetre 1 vagy 2 óra túlvezetést engedélyez. A 2 óra feltétele, hogy a túlvezetés után a rendszeres heti pihenő következik, a meghosszabbított vezetési idő előtt pedig közvetlenül beiktatott egy legalább 30 perces pihenőt.

A bizottsági magyarázat itt arra a kérdésre tér ki, hogy melyek lehetnek azok a rendkívüli körülmények, melyek a túlvezetést indokolhatják. A válaszban példákat sorolnak fel, természetesen teljeskörűen nem lehet minden okot meghatározni. Ezek lehetnek: időjárási viszonyok, torlódások, késések a be- és kirakodás közben stb.

A lényeg, hogy az eltérés indokoltságáért a járművezetőnek kell felelősséget vállalnia. Az eltérést a menetíró adatrögzítő lapján, készülékből kinyomtatott lapon vagy munkalapon kell dokumentálnia, feltüntetve annak okát. Az ok valódiságáért ő felel.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a túlvezetést pihenővel kell kompenzálni. Erre az adott hetet követő 3 héten belül kell sort keríteni A kompenzáció hozzáadható a napi és a heti pihenőhöz is (561/2006. 12 cikk 4. bekezdés).

Túlléphető-e a kéthetenkénti 90 órás vezetési idő is?

Nem léphető túl. A rendelet új szövege úgy határozza meg, hogy milyen vezetési időket lehet túllépni rendkívüli helyzetben, hogy másik cikkelyekre hivatkozik. Itt a 6. cikk első és második bekezdésére hivatkozik. Az első bekezdés tartalmazza a napi vezetési időt, a második a heti időket. Az azonban már a 6. cikk (3) bekezdésében szerepel, hogy a vezetési idő bármely egymást követő két hét alatt nem lehet több 90 óránál. Erre tehát már nem terjed ki a túllépés lehetősége.

Példa: 56 órát vezettünk a héten (1. hét), de egy baleset miatt csak úgy tudtunk hazaérni a rendszeres heti pihenőre, hogy 2 órát túlvezettünk. A következő héten (2. hét) már csak 32 órát vezethetünk, ezt nem léphetjük túl!

Négykezes járat – 7. cikk

A négykezes járatokra vonatkozó új szabály szerint a járművezető megtarthatja a 45 perces szünetét egy másik járművezető által vezetett járműben is, feltéve, hogy nem vesz részt a vezetésben. Ez a szabály eddig is létezett, csak nem az 561-ben, hanem a hozzá kapcsolt kiegészítésben.

Az ehhez kapcsolódó kérdés, hogy ez a szünet jog vagy kötelezettség? Azaz kötelező-e a sofőrnek megtartania ezt a 45 perces szünetet, amikor nem ő vezeti az autót? Továbbá a szünet lehet-e hosszabb 45 percnél?

A magyarázat szerint a szünet megtartása önkéntes, ha nem akarja, nem számolja el. A hossza viszont kötött: a gépkocsiban ülve nem számolható el 45 percnél hosszabb idő a szünet terhére. A többi időt rendelkezésre állásként kell elkönyvelni.

Határátlépés

A 165/2014 rendelet 34. cikke (6) bekezdésének f) pontja és 34. cikkének (7) bekezdése

A rendelet előírja, hogy a határátlépéseket kézzel rögzíteni kell – a kérdés az, hogy mikortól. A válasz szerint a korongos tachográffal már 2020. augusztus 20-tól, digitálissal pedig 2022. február 2-tól eleget kell tenni ennek az előírásnak. A sofőrnek a határ után az első megállóhelyen meg kell állnia, hogy elvégezze az adatrögzítést. Ha komppal vagy vonattal érkezik az országba, akkor az érkezési kikötőben vagy állomáson kell rögzíteni az adatot.

Az Európai Bizottság tájékoztatója itt olvasható (angol): bit.ly/mobilitas-magyarazat

Nagy Csaba