Előfordult Önnel, hogy rossz bankszámlára utalt, vagy rosszul adta meg a számlaszámát? Ez a bankok tájékoztatása szerint gyakran előfordul. Vajon ilyenkor elveszik a pénzünk, vagy van még remény visszaszerezni?

Visszahívás kezdeményezése

A téves utalás felfedezésekor azonnal vegyük fel a kapcsolatot a bankunkkal, és kezdeményezzük a visszahívást! Az azonnal teljesülő utalások korszakában ugyan nem sok esélyünk van arra, hogy még azelőtt töröljük az utalást, mielőtt a pénz elmenne, de a további lépések sikere szempontjából fontos ezt megtenni.

A visszahívást kezdeményezhetjük a bankunk ügyfélszolgálatán, telefonos ügyfélszolgálatán vagy a netbankban  „postaláda üzenetben”. Fontos, hogy a levélben írjuk le a téves átutalás tranzakciószámát (netes utalás esetén), vagy ha fiókból utaltunk, akkor vigyük magunkkal az átutalásról szóló bizonylatot.

A téves utalás történhet:

• megszűnt számlaszámra,
• nem létező számlaszámra,
• létező, rosszul megadott számlaszámra.

Megszűnt számla

Ha az indító vagy a fogadó bank azt látja, hogy a kedvezményezett számlaszám létezett ugyan, de már megszűnt, akkor automatikusan visszautalják a pénzt. Két eset jelent kivételt:

• ha a számla volt tulajdonosa kérte a régi számlájára érkező utalások továbbítását az új számlaszámára,
• ha a régi számla hitelszámla volt, és még nem teljesítették rá a visszafizetést.

Nem létező számla

A legtöbb bank a megbízás teljesítését tartja szem előtt. Ha rossz számlaszámot adtunk meg, azt feltételezik, hogy csak elírás történt és megkísérlik javítani azt. Ha egyértelmű, hogy mit akartunk, beazonosítható a címzett, akkor egyszerűen javítják a rosszul beírt számlaszámot, és elutalják a pénzt. Ha nem, akkor a megbízást visszautasítják, és visszautalják a pénzt.

Létező számla

Sokkal rosszabb a helyzet, ha létező, de nem megfelelő bankszámlára utaltunk. A bankok mindig a bankszámlaszám alapján utalnak, az ahhoz tartozó név helyességét nem kötelesek ellenőrizni. Így nem tehetők felelőssé, ha nem oda került a pénz, ahová szerettük volna.

Ekkor sincs minden veszve, hiszen visszakérhetjük a pénzünket a tévesen megadott bankszámla tulajdonosától. Ez az esetek többségében gond nélkül megvalósul.  A “visszakérést” leggyorsabban a számlavezető bankunk segítségével intézhetjük. Jelentsük be a banknak a visszahívási szándékunkat! A bank ekkor a tévesen utalt számlaszámhoz tartozó ügyfelet értesíti a visszahívási szándékunkról, sőt ha ez eredménytelen, kérésre akár meg is adhatja az elérhetőségeit (név, lakcím, telefonszám). Ezért a tevékenységükért a bankok változó nagyságú díjat számítanak fel.

De mi a helyzet a „farkasokkal”?

Előfordulhat, hogy a téves bankszámla tulajdonosa nem akarja visszautalni a pénzt. Ez viszont jogellenes. Ez ugyanis a Polgári Törvénykönyv szerint jogalap nélküli gazdagodásnak tekinthető (Ptk. 5:9-12.§). Márpedig ha valaki ok, teljesítmény nélkül jut hozzá valamihez, akkor azt vissza kell adnia a jogos tulajdonosának. Így a pénz visszafizetését közjegyzői fizetési meghagyással vagy végső esetben polgári peres eljárással is kényszeríthetjük. A visszafizetést nem éri meg halasztgatni a jogosulatlan „tulajdonosnak”, hiszen akár késedelmi kamatot is felszámolhatunk rá.

Van azonban egy szépséghibája a Ptk.-ban foglaltaknak. Ha a pénzhez jóhiszeműen jutott a téves címzett, csak akkor kell visszautalnia, ha még megvan, vissza tudja fizetni.

Tévesen megadott bankszámlaszám

Némileg rosszabb helyzetben vagyunk, ha mi adtuk meg tévesen a bankszámlaszámunkat egy megbízónknak, aki erre a bankszámlára teljesítette a kötelezettségét. Sajnos nem várhatjuk el tőle, hogy fizessen újra, de már a jó számlaszámunkra. Ha bizonyítható, hogy a mi hibánkból történt az elírás, akkor a megbízónk semmire sem kötelezhető. Megkérhetjük azonban arra, hogy indítsa meg a fenti visszahívási folyamatot, aminek a költségeit természetesen mi álljuk.

Őri András