Akár több millió forintos kárt és hosszas jogi herce-hurcát is okozhat, ha valaki elgázol egy vadat. Még bonyolultabb a helyzet, ha mindez külföldön történik, a szabályok ugyanis országonként változnak. A kötelező biztosítás a mi kárunkat nem fizeti, az erre is kiterjedő cascok pedig nem olcsók. 

Jelentős anyagi veszteséget okozhat, ha megfelelő biztosítás nélkül gázolunk el egy vadat. A legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy nemcsak az autónkban keletkezett kárt kell saját zsebből állnunk, de még az elütött állat árát is ki kell fizetni a vadásztársaságnak. (Ezt akkor követelhetik, ha mi voltunk a hibásak. Ilyen esetben a kötelező biztosításunk megtéríti az állat eszmei értékét a vadásztársaságnak.) Sőt, a nem kellően körültekintő vezetés miatt még a rendőrség is bírságot szabhat ki. 

Mindig felelős a sofőr?

A vadgázolásos esetek többnyire háromszereplősek –  mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. – Felmerül a közút fenntartójának, a sofőrnek, valamint a vadgazdálkodónak a felelőssége is. Bár utóbbi kis túlzással már akkor is teljesíti az elvárásokat, ha a kérdéses szakaszon kiteszi a veszélyre figyelmeztető KRESZ-táblákat – fogalmazott. Tapasztalata szerint ha kint van a tábla, ritkán fordul elő, hogy kártérítést fizetnek a vadásztársaságok. Erre leginkább akkor van példa, ha egyértelmű a felelősség. Például ha nem tartják be a rájuk vonatkozó szakmai szabályokat és nem megfelelően végzik a hajtást, esetleg túlszaporulatot idéztek elő a térségben.

– A sofőr felelőssége akkor merülhet fel, ha a vizsgálat azt állapítja meg, „nem kellő körültekintéssel vezetett”. A vadveszélyre figyelmeztető tábla után például alacsonyabb sebességgel kell vezetni és nagyobb követési távolságot kell tartani. De az említett gumiszabály miatt akkor is a sofőrt hozhatják ki bűnösnek, ha amúgy a sebességhatárt nem lépte át, vagy más szereplő felelőssége is megállapítható. Az eljárások során ugyanis mindig meg kell vizsgálni, hogy a jármű vezetője mindent megtett-e a baleset elkerülése érdekében – fogalmazott Németh Péter.

Autópályán, autóúton a közútkezelő fizet

A biztosítási szakértő szerint autóúton vagy autópályán kerítéssel is garantálni kell, hogy ne szaladjon vadállat az járművek elé. Az ilyen útszakaszokon történt baleseteknél a közútkezelő a felelős, és mindig meg kell téríteni az autós kárát. Ha az út melletti növényzet elhanyagolt vagy a sűrűsége miatt a sofőr nem láthatta meg időben az állatot, szintén az útkezelő lehet a hibás. A vadgázolásos esetek azonban ritkán egyértelműek, így gyakran csak a bíróság állapítja meg, ki volt a felelős – tette hozzá.

– Ha elütünk egy szarvast, szinte biztosan lesz egy kis jogászkodás, néha per is. Az is előfordul, hogy végül mindhárom fél – a sofőr, a vadásztársaság és a közútkezelő is – fizet – mondta Németh Péter.

Mikor fizet a biztosító?

– A kötelező biztosítás alapesetben nem térít az ilyen balesetek után (az csak az általunk okozott kárra terjed ki). Viszont lehet kötni vadkárra szóló kiegészítő biztosítást – mondta Németh Péter. Szerinte a casco jelenthet biztos megoldást, bár a vadkárra is érvényes cascok általában már a drágábbak közé tartoznak. – A több tonnás kamionokra vagy buszokra nem biztos, hogy megéri cascot kötni, de a kisebb járműveknél mindenképpen érdemes, különösen ha új, 5-7 év körüli furgont használ valaki a külföldi utakra. Ezeknél a kár több millió forint is lehet – tette hozzá.

Még bonyolultabb a helyzet, ha a baleset külföldön történik, mert a szabályok országonként eltérnek. A hazai biztosítással rendelkező gépjárművekre akkor is fizet a biztosító, ha a baleset más országban történik. Nincs eltérés a kárfelvétel szempontjából sem, azaz ugyanúgy célszerű fényképeket készíteni a helyszínen, a dokumentációt pedig 3-5 munkanapon belül kell eljuttatni a biztosítóhoz. Az önrész megfizetése után már csak azt kell eldönteni, hogy számlás javítás legyen vagy egy fix összegben állapodnak meg a felek – persze csak ha kötöttek megfelelő biztosítást az autóra.

Vadgázolás esetén a helyi rendőrséget is értesíteni kell. A vadásztársaságot általában már a rendőrök tájékoztatják, de ha van rá mód – és ismert az elérhetőségük -, megteheti az autós is. Ez azért szükséges, mert az állat gyakran nem pusztul el azonnal, hanem beszalad az erdőbe és kilométerekkel távolabb találják meg. A vad a vadásztársaság tulajdona, tehát semmiképpen sem szabad elvinni a helyszínről. 

—————————————————————————————————————————————————————-

Csúnyán meg lehet járni…

Olvasónk a szlovák autópályán gázolt casco nélküli, bérelt autójával egy vadat. A jármű összetört, trailerrel kelett hazahozni. A kiérkező rendőr semmilyen papírt nem adott, így jegyzőkönyv nélkül maradtak, és csak fényképekkel tudják rekonstruálni az esetet. A kár jelentős, hiszen ki kell fizetni az összetört autót és a trailert is, ráadásul a fuvar is elmaradt. 

Németh Péter erre az esetre reagálva azt mondta, ritka az olyan eset, amikor a bérelt autókon nincs casco. A kockázat ugyanis ezeknél a járműveknél túl nagy ahhoz, hogy csak sima kötelező biztosítást kössenek rájuk. Az viszont biztos, hogy a bérlési szerződésnél aláíratnak egy kockázatviselési dokumentumot is, amelyben rögzítik, hogy ki mekkora összegig és milyen esetekben viseli a felelősséget. Ezt a iratot érdemes tanulmányozni bérlés előtt és abban az esetben is, ha baleset történik. A fuvar meghiúsulására a Casco sem terjed ki, erre külön biztosítást kellene kötni. Németh Péter szerint érdemes egyezkedni a szlovák autópálya kezelőjével, ha pedig az autót külföldön béreltük, akkor a bérbeadó társasággal is lehet tárgyalni.  

—————————————————————————————————————————————————————-

Lőrincz Tamás