A kormány szerint ahhoz, hogy a hazai fuvarozó vállalkozások életben maradhassanak, fontos lenne, hogy aki teheti, magyar fuvarozóknak adjon megbízást. Ezt kérik az árukibocsátóktól az érdekképviseletek is.
A koronavírus járvány tovább rontotta a magyar fuvarozók amúgy sem rózsás helyzetét. Azzal, hogy a termelőüzemek csökkentették a működésüket, kevesebb lett a megbízás. A nemzetközi terepen pedig folyamatosan terjeszkednek a lengyel, litván, lett, román cégek, amik agresszívebb árversenybe kezdtek. A kormány szerint ebben a helyzetben csak összefogással, patrióta (hazafias) gazdaságpolitikai szemlélettel lehet megvédeni a magyar gazdaságot és megerősíteni az áruszállítással foglalkozó hazai cégeket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hazai árut vásárolunk, hazai vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokat választunk: többek között magyar fuvarozó cégeknek adunk megbízásokat.
Jó kezdeményezés, de kicsi az esély rá, hogy elterjed
– A magyar piaci szereplőket segítő kezdeményezést mindenképpen támogatni kell – mondta lapunknak Bíró Koppány Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) főtitkára. – De látni kell, hogy a megbízóknak, szállítmányozóknak rendkívül fontos szempont a költség és a profit, ráadásul a többségük nem is magyar. A nemzeti protekcionizmus a magyar piaci szereplők többségétől is távol áll még. Ezért egyelőre kevés esély van arra, hogy ez a piaci magatartás nálunk is gyakorlattá válik, úgy mint például Németországban, Franciaországban vagy Japánban – vélekedett.
Meg kéne határozni egy minimum fuvardíjat
A főtitkár szerint a magyar fuvarozók helyzetének javítását az hátráltatja a legjobban, hogy hosszú idő óta nincs megegyezés a szolgáltatási minimum díjról. A Magyarországról induló távolsági fuvarozás önköltsége körülbelül 1 euro/kilométer körül van, mégis nagyon sokan ez alatt vállalnak fuvarokat. Ezzel szemben például egy német megbízó a német fuvarozónak 1,4-1,6 euro/kilométer díjat ad, ami sokkal stabilabb gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
– A magyar fuvardíj csak szerény hasznot jelent a vállalkozásoknak, és arra elég, hogy az eszközparkot szinten tartsák. Fejlesztésekre már nem tudnak tartalékolni, és a váratlan kiadásokat is csak módjával tudják finanszírozni – mutatott rá Bíró Koppány Ajtony.
Milyen megoldások jöhetnek szóba?
Az MLSZKSZ szerint olyan intézkedésekre lenne szükség, amikre maga a szakma, a fuvarozók is hatással vannak és irányítani tudják a megvalósításukat. Ezek a következők:
– Meg kell egyezni a minimális szolgáltatási díjról, méghozzá a fuvarozói szakmai szervezetek segítségével – ezzel bizonyítva, hogy a közúti fuvarozói társadalom is tesz a változás érdekében, és nem csak az állami segítségre vár.
– A minimális szolgáltatási díj teljesülését a minisztérium és a NAV célzott ellenőrzésekkel tudná segíteni. (Hasonló szabályozás már született például a taxisok esetében, tehát van rendelkezésre álló minta.)
– Meg kellene erősíteni az Innovációs és Technológiai Minisztérium közúti ellenőrző csoportját (létszámbővítés, béremelés, nyelvtudás).
– Minél előbb be kellene vezetni a nemzetközi fuvarozási engedélyek magyarországi felhasználásának elektronikus ellenőrzését.
– Ki kell dolgozni egy alvállalkozói programot a nagy fuvarozó és szállítmányozó vállalatok, és a kisebb fuvarozó cégek együttműködésének fejlesztésére.
– Fel kell fejleszteni az új fuvarozási megoldásokat (a kombinált fuvarozásnak vannak olyan megoldásai, amelyek segítséget jelenthetnek a közúti fuvarozók egy részének).
– Digitalizáció – kötelezővé kellene tenni az elektronikus számla és fuvarlevél elfogadását.
– Be kellene tartatni a belföldi 30 napos fizetési határidőt.
Sok kisebb fuvarozó cég eltűnhet a piacról
Az MLSZKSZ szerint ezek megvalósításában a fuvarozóknak is részt kell venniük. – Nagyon sok cég működik üzletpolitika nélkül, a digitalizációt csak hírből ismerik, miközben hamarosan jönnek az uniós mobilitási csomag hatásai, és komoly külföldi konkurenciával kell megküzdeni – hívja fel a figyelmet a főtitkár.
Bíró Koppány Ajtony szerint a piacok újraosztására kell készülni, a végeredmény pedig attól függ, hogy a szakma és a kormányzat milyen gyorsan talál közös nevezőt. Úgy véli, a kisebb cégek közül sokan eltűnhetnek, de egyelőre még nem lehet megmondani, hogy pontosan mennyien. Egy biztos: ami korábban ideig-óráig életben tartotta a kisebb-nagyobb cégeket, a jövőben már nem lesz elegendő.
Szállítmányozók: egy év is lehet, mire visszaállhat az áruszállítás a korábbi szintre
Hasonlóan látja a helyzetet a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ) is. Szerintük körülbelül 6-14 hónap múlva lehet csak a korábbi áruszállítási mennyiségekkel számolni. Ők a válság kezdete óta szorosabbra fűzték a kapcsolatot a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamarával, és a logisztikai- és fuvarozói érdekképviseletekkel. A közösen előkészített javaslatban azt kérik, hogy a veszélyhelyzet alatt a hosszú távon megtérülő beruházások helyett a meglévő vállalkozások megmentése legyen az elsődleges cél. Ennek érdekében számos javaslatot tettek. Szeretnék többek között, hogy a kormány terjessze ki a munkahelyvédelmi bértámogatást, enyhítsék a munkabér adó és járulék terheit, és tegyék kötelezővé az elektronikus számlák és fuvarlevelek elektronikus befogadását.
Szilágyi Katalin