A jövőben a rakodás közben keletkezett károkat is meg kell térítenie a biztosítónak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján. December 23-án lép hatályba a változás, ami törölte a törvényből a rakodási károk kizárását.
A rakodás veszélyes művelet, egy apró figyelmetlenség is jelentős károkat okozhat mind a járműben, mind a felrakás vagy lerakás helyszínén található épületekben, járművekben. A figyelmetlen sofőr tolat és elviszi a raktárajtót. A targoncás hibája miatt az áru leborul, megsérül, esetleg megsérül maga a teherautó is a félresikerült mozdulat következtében. Rengeteg olyan eset fordulhat elő, amikor valamelyik fél kárt szenved rakodás közben.
Jövőre kikerül a törvényből a rakodás kizárása
A rakodás közbeni baleseteket eddig a kötelező biztosításról szóló törvény egyértelműen kizárta a biztosítási felelősség köréből. A törvény jelenleg úgy fogalmaz, hogy a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett. Ezt a paragrafust ez év végén, december 23-i hatállyal törlik a kgfb-törvényből.
A rakodás közben általunk okozott károkat fogja téríteni a kötelező
Gondolhatnánk, hogy ez az egyszerűsítés könnyebbé teszi majd a rakodási károk ügyintézést, de ez nem feltétlenül lesz így. Az idézett mondat ugyanis nem arra az esetre vonatkozik, amikor a rakodás alatt álló járműben kárt okoznak a munkások. Itt a kötelező biztosításról van szó, ami a biztosított jármű által okozott károkat téríti meg. Tehát azok a károk kerülnek be így a kgfb-hatókörébe, melyeket az álló járművel okozunk rakodás közben. Ez pedig nem sok, keresnünk kell az ilyen helyzeteket. Tipikusan ilyen egyik olvasónk esete, akinek egy erős szélroham letépte a ponyváját rakodás közben, és az okozott kárt a közelben parkoló autóban. Ezt ma még nem fizeti a biztosító, 2024-ben azonban már nem utasíthatja el az ezzel kapcsolatos kárigényt.
A leállított autókra is kell kgfb
Kisebb mértékben más pontokon is változik a kötelező biztosításról szóló törvény. A gépjármű üzemeltetésének a fogalma helyett a törvény ezentúl a gépjármű használatának a fogalmát fogja alkalmazni. Ez azért fontos, mert a „használat“ meghatározásában egyértelművé tették, hogy a biztosítási kötelezettség kiterjed az akár huzamosabb ideig leállított járműre is. A kgfb-kötelezettség érvényes lesz a jármű bármilyen célú használatára, ami az eredeti rendeltetésével, azaz a szállítási vagy közlekedési funkcióval összefügg. Azaz egy teherautóra például mindaddig meg kell kötni a biztosítást, amíg csak át nem építik azt mondjuk rönkhasító munkagéppé, ami már nem tud közúton közlekedni. Mindez azért fontos, hogy egyértelművé tegyék: a telephely végébe leállított vagy az átépített és közúton már nem használt járműveknek is kell biztosítással rendelkezniük egészen addig, míg ki nem vonjuk őket a forgalomból.
Ha nem közúti munkagép okoz kárt nekünk, arra nem terjed ki
Kiegészült a törvény annak pontosításával, hogy a biztosítás nem terjed ki a zárt területeken okozott kárra, ha azt olyan jármű okozza, amit a közutakon nem lehet használni. Például egy bánya zárt területén egy munkagép okoz kárt a teherautóban, akkor erre egyértelműen nem érvényes a kötelező biztosítás. Hasonló lehet a helyzet, ha például egy versenypályára szállítunk valamit a teherautóval, és egy ott közlekedő versenyautó ütközik neki. Ezekben az esetekben eleve nem a kárt okozó jármű kötelezője fizetne, – hiszen nincs neki – hanem a kártalanítási számláról történne a kárrendezés. Ám most egyértelművé tették, hogy ezekre az esetekre nem érvényes a biztosítás.
Munkagépek: csak arra érvényes a kötelező, amikor közlekedik vagy szállít
Pontosították a munkagépként való használat kizárásáról szóló szövegrészt is. A törvény eddig úgy szólt, hogy a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, ami a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett. Az új változat ezt pontosítja. Eszerint akkor zárják ki a biztosításból a károkozást, ha az a gépjármű szállítási, illetve közlekedési eszközkénti rendeltetésétől eltérő módon, munkagépként való használata során keletkezett. Ennek azoknál a munkagépeknél lehet jelentősége, amelyek használatuk során részt vesznek a forgalomban, pl. kaszálnak vagy úttisztítást végeznek. Egy ilyen munkagép akkor, amikor a helyszínre tart, közlekedik, a kgfb hatálya alá tartozik, de amikor munkagépként működik, akkor nem érvényes rá a biztosítás.
Nagy Csaba
Forrás: 2023. évi XXXIX. tv. 46-72. §
