Akinek alkalmazottja van, ezerszer elátkozta már a következő helyzetet. Elkészítjük a heti beosztást, mindenki tudja a dolgát. Igen ám, de kedd este telefonál az egyik legfontosabb megbízó, hogy másnap reggel szállítani kell. Sörgyárba kell a nyersanyag, nem késlekedhetünk a szállítással. A késés leállítja a termelést, olyan kárt okozunk, hogy többet nem fognak erre a munkára megbízást adni. Mi legyen? Honnan kerítsek este sofőrt másnap reggelre? Ugraszthatom-e az alkalmazottamat?
Ilyen esetben a problémát nem az okozza, hogy kevés a sofőr, hanem a munkaügyi szabályok. Meg van kötve a kezünk: a beosztást időben közölni kell az alkalmazottakkal. Ha nem tartjuk be ezeket a határidőket, az sokba kerül. Túlóradíjat kell fizetnünk és nem biztos, hogy ennek költségét elbírja még a hirtelen sürgőssé vált szállítás.
A sofőrök munkaidőkeretben és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak. Nem minden napra 8 óra a beosztás szerinti munkaidejük, hanem egyik nap többet, másik nap kevesebbet kell munkával tölteniük. A beosztás joga a munkáltatóé. Abban tehát nincs semmi különös, hogy szólunk az egyik sofőrnek, hogy megváltozik a beosztása, más időpontban kell munkára jelentkeznie. A kérdés csak az, hogy erről mikor értesítjük.
A munkaidő-beosztást normál körülmények között legalább egy hétre előre el kell készíteni. Nem mindig hétfőtől-péntekig tart ez az egy hét: a szabály az, hogy a munkába lépés előtt 168 órával meg kell kapnia a dolgozónak a rá érvényes beosztást. De mi történik, ha tényleg beesik egy váratlan fuvar?
12 órával korábban kell szólni
A munkaadó szabadon módosíthatja a korábbi beosztást, ha valami előre nem látott dolog történik, például kap egy váratlan megrendelést. De ilyenkor is tartani kell a határidőt. Szerencsére a fuvarozókra ebben a kérdésben az általánostól eltérő szabályok érvényesek.
Az általános szabály az, hogy legalább 96 órával, azaz a váratlan feladat előtt 4 nappal szólni kell a dolgozónak, hogy megváltozott a beosztása. A fuvarozókra azonban ebben a kérdésben a közlekedési törvény vonatkozik, ami a 96 óra helyett 12 órás előzetes értesítést tesz kötelezővé. Tehát a váratlan feladat előtt legalább 12 órával értesítenünk kell a sofőrt a beosztás megváltozásáról, a munkakezdés idejéről. Ha reggel 6-kor indulnia kell, akkor előző este 6-ig értesíthetjük őt erről.
És ha nincs 12 óra?
Sajnos, ez a szabály sem igazodik az igazán váratlan feladatokhoz. Ha valamiért ennél a 12 óránál is rövidebb idő alatt kell munkára jelentkeznie az alkalmazottnak, akkor azt a munkát számára már mindenképpen túlóraként, azaz rendkívüli munkaidőként kell elszámolnunk. Sőt, ha 12 óránál rövidebb idő alatt kell a sofőrnek munkába állnia, akkor a törvény szerint a munkavégzése első 12 óráját rendkívüli munkaidőnek kell tekinteni. Ha például péntek reggel be sem kellene mennie, de behívjuk egy 6 órás műszakra, akkor az egész napja túlórának fog számítani, ha az átszervezés közlése és a munkakezdés között nincs meg a 12 óra.
Ilyen esetben érdemes inkább rögtön rendkívüli munkaidőt, azaz túlórát elrendelni. Tehát nem a napi beosztást változtatjuk meg, hanem eleve túlórára hívjuk be a sofőrt péntekre, mondjuk reggel 6-tól 12-ig. Rendkívüli munka bármikor elrendelhető, akár egy órával a munkakezdés előtt is felhívhatjuk ezzel a dolgozót. Rövidebb munkánál jobban is járunk ezzel a megoldással, mert nem kell 12 órára kifizetni a túlórát, csak a plusz órákra.
Fontos megértetnünk a járművezetőkkel azt is, hogy munkaadóként jogunk van így megváltoztatni a beosztásukat. Az nem különleges jóindulat a részükről, ha hajlandók munkába lépni váratlan értesítés esetén is. A munkaadó megváltoztathatja a beosztást, csak be kell tartania a fenti értesítési határidőket, vagy meg kell fizetnie a túlórapótlékot.
Nagy Csaba