Szigorú szabályt hoz március közepétől az új Polgári Törvénykönyv. Az új szabályok szerint a cég vezető tisztségviselői anyagilag is felelősek lesznek az általuk irányított társaság működéséért. Az ügyvezető magánvagyona is elperelhető, ha a cég kárt okoz valakinek, vagy nem fizeti ki egy számláját.
Mostantól kezdve nemcsak a céget, hanem az ügyvezetőt személyesen is be lehet perelni egy ki nem fizetett tartozás miatt. A változás a kft-k és a részvénytársaságok vezetőit érinti. A korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok közös jellemzője, hogy a benne tulajdonos tagok csak a törzstőkéjük arányában és mértékéig tartoznak felelősséggel a társaság adósságaiért. Akinek van egy ma még 500 ezres törzstőkéje, azt elveszítheti, elértéktelenedhet, ha a kft. felhalmoz egy 20 milliós adósságot. De a maradék 19 és félmilliót nem kereshetik rajta.
A korábbi világ az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével fog részben megváltozni. Az újdonságot jelentő megfogalmazás így hangzik: „a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.” (2013. évi V. tv. 3:24 §).
De mit is jelent ez a megfogalmazás? Először is fontos látni, hogy ez a szabály nem a tulajdonosra, hanem a vezető tisztségviselőre vonatkozik. Tehát, amíg a tulajdonos továbbra is csak a betett tőkét kockáztatja, addig az ügyvezető a teljes magánvagyonával felel az okozott kárért.
A felelősség a jogi személynek okozott károkra vonatkozik. Egy magánszemély vásárló, vagy egyéni vállalkozó nem jogi személy, tehát ők nem perelhetik kártérítésért az ügyvezetőt. Egy másik cég viszont igen. Ha egy társaságnak nem fizetik ki a számláját, ha kárt okoznak neki, akkor az a társaság nemcsak az addigra talán már kiürített céggel szemben léphet majd fel, hanem annak ügyvezetőjével szemben is. Elperelheti az ügyvezető házát is, ha a cég vagyona már nem ad elég fedezetet.
Milyen esetben lehet élni ezzel a felelősségre vonással? A törvény úgy fogalmaz, hogy a „szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint” felel a vezető tisztségviselő. A Ptk. egy másik paragrafusa ezt egyszerűen úgy fogalmazza meg, hogy „aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni”. Ez tehát egy nagyon széles körű felelősség. Egy időben ki nem fizetett számla, egy el nem végzett, vagy hibásan elvégzett munka is indokot adhat arra, hogy a károsult cég az esetleg fizetésképtelenné váló vállalkozás mellett annak ügyvezetőjétől is követelje a kártérítést. Sőt, a törvény még azt sem szabja meg, hogy csak fizetésképtelen társaságról lehet szó! Ebből egyelőre úgy tűnik, hogy a károsult dönti majd el, hogy a céget, vagy az ügyvezetőt akarja-e felelősségre vonni. A bíróságok dolga lesz majd, hogy a helyes jogértelmezést a gyakorlatban kialakítsák. Ez pedig nem jó: ez azt is jelenti, hogy a törvény szövege annyira laza, annyira mindent megengedő, hogy ma még senki nem tudja, hogy pontosan milyen esetekben is lehet majd élni az ügyvezető felelősségre vonásával. A törvényszöveg akár még azt is lehetővé teszi, hogy ha a cég egy autója karambolozik egy másik cégautóval, akkor a károsult cég a balesetet okozó kft. ügyvezetőjétől követelje a teljes kár megtérítését. Érvelhet például azzal, hogy az ügyvezető felelőssége volt az autót műszakilag kifogástalan állapotban tartatni és a sofőrt a balesetmentes vezetésre felkészíteni. Vajon ha bebizonyosodik, hogy kimaradt mondjuk egy balesetvédelmi oktatás, akkor már az ügyvezető felelőssé tehető és elperelhető a háza a kár kifizetésére? Megizzasztanánk azt az ügyvédet, akinek ma választ kellene adnia erre a kérdésre.
A törvényszövegből az is kiolvasható, hogy akár a tulajdonosok cégük nevében is perelhetik saját vállalkozásuk ügyvezetőjét annak rossz döntései miatt. Ha például az ügyvezetőnek egy hibás lépése miatt a társaságnak komoly kára keletkezik, akkor a társaság követelheti ennek a kárnak a megtérítését az ügyvezetőtől.
