A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Megírta a vezess.hu portál, hogy vége a toleranciának, a rendőrség jelentősen megszigorítja a sebességmérések rendszerét. A hírt átvette szinte a teljes magyar internetes sajtó, s napokon át olvashattuk a szigorítás ilyen-olyan magyarázatát. A lényeget sehol nem írták le. Kár ennyire megijedni: valójában alig lesz valami változás, csak éppen pontosabban tartják be a meglévő jogszabályokat. 

A gyorshajtás tettenérése Magyarországon kétféle módon történhet:

Gyorshajtás előre telepített kameráknál

Az első esetben a rendőrök nem állítják meg a gyorshajtót, hiszen nincsenek is ott a helyszínen. A kamera elkészíti a fényképet, az bekerül egy automata rendszerbe. Számítógép elemzi az adatokat, s ha az adatok gyorshajtást mutatnak, akkor elindítják a bírságolást. Ebben az esetben úgynevezett közigazgatási bírságot fognak kiszabni az objektív felelősség alapján. Ez azt jelenti, hogy nem mérlegelnek semmilyen körülményt, nem nézik, hogy ki volt a sofőr, a büntetést a jármű üzembentartójának a címére fogják postázni. A bírság mértékét jogszabályok határozzák meg, attól eltérni nem lehet. 

Szó nincs arról, hogy 50 helyett 51 km/h sebességénél már büntetnének. Ezt a jogszabályok nem engedik meg. A közigazgatási bírságokat megállapító rendelet azt is előírja, hogy milyen mértékű gyorshajtásnál lehet büntetni. A közigazgatási bírság alsó határa pl. 50 km/h megengedett sebességnél 65 km/h. Ha lefotózzák 64 km/h sebességgel az autót, akkor a sofőr még semmilyen csekket nem fog kapni, pedig a KRESZ értelmében ez gyorshajtásnak számít. Minden kategóriában ezzel a +15 km/h ráhagyással számolhatunk, így autópályán pl. 90 helyett 105 km/h sebességnél kezdődik a büntethető gyorshajtás.  

És ha a rendőr méri a sebességet? 

Más a helyzet, ha nem az előre telepített kamera készíti a képet, hanem az úton posztoló rendőr. A rendőrnek két lehetősége van:

Az első esetben, ha megállítanak a fotó elkészítése után, akkor egy szabálysértési eljárás kezdődik. Ebben az esetben a rendőr a KRESZ alapján dolgozik, nem a közigazgatási bírságok rendszere alapján. Tehát a gyorshajtás büntethetőségének a határa számára nem 65 km/h, hanem 51 km/h lesz vagy lehet lakott területen. A rendőr ilyenkor megállít és döntése alapján helyszíni bírságot szab ki, vagy szabálysértési eljárást indít, ha nagyobb volt a gyorshajtás. A helyszíni bírság összege 5 és 50 ezer forint közötti lehet. Ha az autós ezt nem akarja kifizetni, akkor is elindul ellene a szabálysértési eljárás, aminek a vége 50-150 ezer forintos büntetés lehet. Ez már nem előre látható fix összeg, a mértéke függ az eset körülményeitől, elbírálásától. 

Rendőr mér, de nem állít meg – bármi lehet a vége

Gyakori eset az is, hogy a rendőr ül az autóban, méri a sebességet, de nem állítja meg a gyorshajtót. Ebben az esetben is két lehetőség van:

Ennek az utóbbi esetnek azért van egy olyan sajátossága is, amit a rendőrök nem szoktak említeni. Ha alacsonyabb sebességű gyorshajtásnál büntetnek, ami nem az objektív felelősség alapján történik, akkor azt a rendőrség csak az elkövető személyének a pontos ismeretében teheti meg. Szabálysértési eljárás csak az elkövetővel szemben indulhat. Ilyen esetben tehát a rendőrségnek előbb ki kell derítenie, hogy ki vezette a járművet. Első körben tehát valószínűleg nem bírságcsekk érkezik, hanem nyilatkozatot kérnek arról, hogy az adott időben ki ült a kormánynál. Az eljárás ezt követően majd vele szemben folytatódik. 

Ha nem mondom meg, ki volt a sofőr, megúszom a büntetést?

Van az a szóbeszéd, hogy ha nem mondom meg, ki vezette a járművet, akkor nem szabják ki a büntetést. Majd azt mondom, hogy egy rokonom volt, és hát nem vagyok köteles mást bemártani. A hatóságnak ilyenkor bizonyítania kell, hogy ki volt az elkövető. Ha erre nincs bizonyíték, akkor ejtik az ügyet, hiszen nincs kit megbüntetni. Márpedig bizonyíték nincs, ha én nem nyilatkozom, tanú, vagy kamerafelvétel pedig nem áll rendelkezésükre. Csakhogy ez nem ennyire egyszerű. Nem a tanúvallomás lehet az egyetlen bizonyíték. A rendőrség előveheti térfigyelő kamerák felvételét, mások tanúvallomását, s bizonyíthatja, hogy ki vezette az autót. Hivatásos sofőröknél például mindig van bizonyíték. Menetlevél, fuvarlevél, tachográf, munkáltatói vezénylés, mi kellene még a bizonyításhoz? 

Ha 51 km/h volt eddig is a gyorshajtás, akkor mi változott? 

Tény, hogy ezekkel a kisebb ügyekkel a fix kamerák telepítése óta a rendőrség nem nagyon foglalkozott, talán nem érte meg nekik. Eljárást kell hozzá indítani, bizonyítani, személyesen közreműködni egy néhány ezer forintos bírság ügyében, miközben az automatikus rendszer ontja a 30-60-90 ezer forintos csekkeket. Az elmúlt években ezért szinte teljesen arra koncentráltak. Most talán jobban kell a bevétel és be kell hozni az utolsó ezerforintost is. 

Kisebb ügyekben amúgy a rendőrség sem szeret pereskedni, s ők is jól tudják, hogy még a legpontosabb műszerek is tévedhetnek. Bár az általuk használt mérőeszközök eredménye számukra megkérdőjelezhetetlen. Ezt úgy kezelik, hogy amíg van érvényes hitelesítési dokumentuma a traffipaxnak, addig ennek az eredményét minden kétség nélkül el kell fogadni. Nem is fogadnak el semmilyen más bizonyítékot. Hiába van beépített GPS, tachográf, digitális sebességmérő az autóban, akkor is a traffipax eredménye számít hitelesnek. 

A várható viták csökkentése érdekében azonban eddig azt mondták, hogy hagyunk 3% ráhagyást minden eredményre. Ez nem volt leírva sehol, nem volt róla jogszabály, de mindenki tudta, hogy így van. Ez 2-3 km/h lehetséges többletet adott minden sebességtartományban. Ennyit az autók órája is csalhat. Máskor eleve nem is akartak foglalkozni azokkal, akik csak egy kicsivel lépik át a határt, és 50 helyett eleve mondjuk 65-re állították be a traffipaxot. 

A cikk szerint ez az, aminek most vége. Ahol 50 a határ, ott 50-re lesz beállítva a műszer és nincs semmi tűréshatár. 

Mi lesz a változás következménye?

Valószínűleg túl sokat nem fogunk érzékelni ebből a változásból. Ha a rendőrök 51 km/h-tól büntetni akarnak, akkor nem fognak kilátni a csekkírásból. Hiába állnak ki az út szélére, sokkal több autóst nem tudnak megfogni, mert akkor is ugyanannyi időbe telik egy autós adatait ellenőrizni és a csekket megírni, mint eddig. Ha pedig nem fognak megállítani, hanem kiteszik a kamerát és az automatára bízzák a büntetés kiszabását, akkor marad minden a régiben, mert a közigazgatási bírság határa nem változott. Továbbra is 65 km/h fölött fog csak az automata rendszer csekket küldeni. 

Néhányan biztos lesznek, akik most pórul járnak, mert olyan sebességnél is megbüntetik őket gyorshajtás miatt, amit eddig meg lehetett úszni. Tömeges szigorodástól azonban nem kell tartanunk, nem fogja ez az intézkedés a közlekedést alapjaiban megváltoztatni.  

A rendőrség megerősítette a változást

Hivatalos dokumentumokban sehol sincs leírva, hogy változás történt volna, de a rendőrség már több csatornán is elismerte a hírek valódiságát. Legutóbb például Óberling József rendőr ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője beszélt a témáról a kreszvaltozas.hu portálnak. Az ezredes megerősítette a vezess.hu korábbi információit: a rendőrség valóban eltörölte a korábban mérési hibahatárként alkalmazott 3%-os eltérés lehetőségét és bármit is mutat a traffipax, az alapján szabják ki a sofőr büntetését, akár már 51 km/h-tól. 

Nagy Csaba