A zöld fuvarozás, a zöld logisztika egyre nagyobb figyelmet kap, ma már nem csak egy jó kis marketingfogás vagy a multik “hóbortja”. Mi mit tehetünk, hogyan vágjunk bele, kitől kérjünk segítséget? Erről beszélgettünk egy fenntartható árufuvarozással foglalkozó nemzetközi szervezet, a Smart Freight Centre egyik igazgatójával, Tóth-Weedon Eszterrel.
Az éghajlatváltozás küszöbén
– Távolinak tűnik, de nem az: óriási gondot fog okozni az éghajlatváltozás – kezdte szakemberünk. Jelenleg el sem tudjuk képzelni, hogy pár év múlva mennyire fogja befolyásolni az életünket. – Ahhoz, hogy a gyerekeinknek legyen esélye, 2050-re nullára kellene levinni a szén-dioxid kibocsátást – magyarázta.
És nemcsak a szén-dioxid, hanem pl. a metán is felelős az üvegházhatásért. A kipufogókból pedig rengeteg egyéb szennyező anyag ömlik ki, közöttük szén-monoxid, szénhidrogének, korom, cink, nikkel, króm, benzol és aldehidek.
– A nemzetközi szállítmányozás adja a globális szén-dioxid-kibocsátás 8%-át. Ha nem cselekszünk, ez akár 42%-kal is nőhet 2050-re. A szállítmányozásból való kibocsátásnak több mint 60%-át adja a közúti fuvarozás, és sajnos ez a legnehezebben zöldíthető szállítmányozási mód. Ezért például, ahol lehet, jó lenne kiváltani a közúti fuvarozást vasúti vagy vízi szállításra.
Lépésről-lépésre
De rengeteg lehetőség van arra is, hogy a közúti fuvarozásból származó káros anyagokat csökkentsük.
A következő lépésekre lenne szükség:
– Ki kell számolni, hogy az adott cégnek mennyi a károsanyag kibocsátása.
– Ezeket az adatokat tegyük közzé, innen fogjuk látni, hogy hogy haladunk!
– Legyen egy kézzelfogható célunk, tervünk hogy hogyan szeretnénk csökkenteni! Ez ne egy hasraütés legyen, meg “majd 2050-ben nulla”, hanem legyen rövid és középtávú terv is!
– Cselekedjünk, csökkentsük a károsanyag kibocsátást különböző projekteken keresztül! Annak megfelelően, amit a számaink mutatnak, koncentrálva a gócpontokra.
– Működjünk együtt másokkal: a partnerekkel, a vevőkkel, sőt még a versenytársakkal is! Fontos, hogy a nagyobb cégek törekedjenek arra, hogy a szállítmányozóik és a fuvarozóik is együttműködjenek.
A nagyobb cégek ennek a fontosságát már tudomásul vették. – Korábban például elképzelhetetlen lett volna az, hogy a Coca Cola és a Pepsi terméket ugyanaz a teherautó szállítja ki. Mára ez lassan már valóság lesz, hiszen belátták, hogy nem a teherautón kell versenyezni, hanem a polcokon – fogalmazott Eszter. A legnagyobb felelőssége a megbízónak van. Bár neki nincsen közvetlen befolyasa a fuvarozókra, de a logisztikai láncolatát meg tudja változtatni több módon is, például azzal hogy közelebbről szerzi be a nyersanyagokat vagy 3D nyomtatást használ stb. De szállítmányozó közreműködésére van szükség ahhoz, hogy úgy kombinálja a szállításokat, hogy kevés üres hely legyen a kocsin, vagy hogy más közlekedési módok is fel legyenek ajánlva.
Ezzel egyidőben nemcsak a megbízói, hanem a végső vásárló igényeinek is csökkennie kell. Sajnos azzal vagyunk elkényeztetve, hogy ha ma este valamit megrendelünk akkor azt talán már holnap megkapjuk, sőt ingyenes házhoz szállítással. Mindannyian tudjuk, hogy az a szállítmányozás nem ingyenes, de a káros hatása a környezetre csökkenthető lehetne, ha nem kellene mindent rögtön azonnal szállítani, hanem a fuvarokat kombinálva, kicsit később szállítanák, kevesebb üres teherautóval.
Számoljunk és gondolkodjunk!
Ahhoz, hogy ki tudjuk számolni a károsanyag kibocsátásunkat, szükségünk lesz az üzemanyag-fogyasztás pontos ismeretére. – A pontos számokat látva tudunk tervezni: hol vannak a gócpontok, min lehet javítani, miért üres a kocsi visszafelé stb. – magyarázta szakértőnk.
Át kell azt is gondolni, hogy mi a “zöld”? Az tényleg, biztosan az? Attól nem lesz zöld egy üzemanyag, hogy pl. napraforgóból készült. Ilyenkor ugyanis kell hozzá föld, amin termesztik, az pedig elveszi a helyet az élelmiszerektől. Készüljön inkább egyszer már használt, konyhai maradék olajból, akkor aztán tényleg zöld lesz.
Jó megoldás az elektromos teherautó, 3,5 tonna alatt már csak ilyeneknek kellene járniuk az utakat. De fontos, hogy az ehhez felhasznált energia is zöld legyen. Nálunk is még sokat használt az atomenergia, nyilván sejthetjük, hogy ez nem egy környezetbarát, zöld megoldás. Lengyelországban is pl. még szén alapú a villamosenergia előállítása.
Ne féljünk segítséget kérni, tapasztalatot cserélni másokkal! Vannak már ilyen témájú tréningek is. Aki felelős a flottáért, mindenképpen vegyen részt hasonlókon! Nagyon sok apró részlet számít, amire a sofőrök is oda tudnak figyelni pl. nagyon nem mindegy, hogy a kerekek mennyire vannak felfújva, mert sokat számít az üzemanyag fogyasztásnál.
A fuvarozóknak fel kell készülniük, hogy a nagyobb megbízóknak előbb-utóbb ilyen elvárásai is lesznek. Utána kell járni, hogy helyileg milyen lehetőségeik vannak. A nagyobb cégek ugyanis gond nélkül össze tudják hasonlítani a logisztikai láncokat. Ehhez persze arra is szükség lenne, hogy mindenki ugyanúgy, ugyanazokkal a módszerekkel számolja ki a károsanyag kibocsátását. A “GLEC Framework” az, amit a legtöbb multinacionális cég használ a szállítmányozásból eredő károsanyag kiszámítására, ez a módszer lesz az alapja egy új ISO normának is (ISO 14083).
Hazai helyzetkép
A magyar cégek még nem igazán készültek fel a fenntartható fuvarozásra. Nyugat-Európában már egyre több felmérés készül, zöld szállítmányozással kapcsolatos programok vannak, de ez a mi régiónkban még egyáltalán nem jellemző. Angliában, Franciaországban, Hollandiában, az USA-ban olyan programok is vannak, hogy nemcsak segítik a fuvarozókat a flotta zöldítésben, hanem a környezetbarát programokban résztvevő járművekre zöld matricát ragasztanak, így a megrendelő látja és előnyben is részesíti a zöld fuvarozókat.
Magyarországon és tőlünk keletre nincs hasonló kezdeményezés és egyedül nem is fog menni, összefogásra lenne szükség. Mert az magában édeskevés, hogy tudjuk, hogy a legnagyobb károsanyag kibocsátó a közúti fuvarozás. Bármennyire is nehéznek tűnik a zöldítés, el kell kezdeni, minél hamarabb, ha másért nem is, a gyermekeink jövőjéért.
Kis Zsuzsanna
