Az alternatív meghajtású járművek beszerzése a közeljövőben elengedhetetlen lesz – hangsúlyozza Gyulai Krisztina, az INCON-Logistic Kft. tulajdonos ügyvezető igazgatója. De ekkora beruházás nélkül is sokat tehetünk környezetünkért. Fuvarszervezési, logisztikai megoldásokkal növelhetjük a hatékonyságukat, ami csökkenti a károsanyag-kibocsátásunk. Krisztinával végigvesszük a klímalábnyom-csökkentés legfontosabb kérdéseit, és rávilágítunk, miért érdemes már most komolyan foglalkoznunk a kérdéssel.

A fenntarthatósági jelentést készítő multinacionális vállalatok már itthon is kérnek kibocsátási adatokat a szállítmányozóktól. Ezzel főként az anyavállalat, cégcsoport kérésnek tesznek eleget. Így már ma is könnyen érintetté válhat az ellátási lánc minden szereplője.

Krisztina elmondja, hogy jelenleg inkább a kommunikáció szintjén jelenik meg a környezettudatos partner igénye. A szakember tapasztalata az, hogy a hazai megrendelők – kevés kivételtől eltekintve – nem hajlandók a zöldítés magasabb fuvardíját megfizetni. A különböző beszállítói pályázatok során sok nagyvállalat ugyan feltünteti a környezettudatosságot beszállítói előnyként, de nem rendelnek hozzá egyértelmű elbírálási kritériumokat, nem lehet tudni, hogy ez mennyire fontos szempont. Valószínűsíthető, hogy a pályázatok kiértékelésénél egyelőre többet számít az árajánlat költségvonzata, mint a környezettudatosság. De már látni egyértelmű jeleket, hogy hosszú távon felértékelődik a kibocsátáscsökkentést vállaló, és azt mért adatokkal alátámasztó fuvarozók, szállítmányozók szerepe.

Alternatív meghajtású járművek – megéri?

Az alternatív hajtásláncú járművek meghatározó szerepet fognak játszani a közúti fuvarozásban. Ugyanakkor a fuvarozók még nagyon óvatosak a flottájuk zöldítésében. Ennek legfőbb oka a magas beruházási költség mellett az, hogy a fenntartási költségekkel kapcsolatban még kevés információ, tapasztalat áll rendelkezésre, hiszen egyelőre kevés tisztán elektromos és hidrogéncellás nyerges szerelvény fut Európa útjain. Például nincs adat a garanciaidőn túli javításokról, s az sem tudható, hogy egy műszaki kiesés idejére tudnak-e a gyártók ugyanolyan cserejárművet biztosítani. Ez fontos, ha mondjuk egy (közel) nulla kibocsátású szállításra szerződünk.

A kevés adat nehezíti a megtérülési számításokat. Ráadásul a jelenlegi elektromos nyergesek terhelhetősége nagymértékben elmarad dízeles társaikétól. A hatótáv növelésének igényével az akkumulátorok mérete és tömege is nő. Ez azt eredményezi, hogy a tehergépkocsi raksúlya csökken. A raksúlyra vonatkozó információt a gyártók nem mindig tüntetik fel, csak a zöld szervezetek számításai alapján következtethetünk erre. Jelenleg a Tesla Semi Truck akkumulátora 1 tonnát nyom. Várhatóan majd csak az évtized közepére lehet átlagosan 0,5 tonnára csökkenteni az akkumulátorok súlyát. A raksúly pedig lényeges a költségek megterülése szempontjából is.

A szakember legnagyobb hiányérzete a hosszú távú, nemzetközi fuvarozással kapcsolatos. Az autógyártók is elismerik, hogy a jelenlegi töltési infrastruktúra óriási fejlesztésre szorul. Habár az elektromos járművek egyre inkább képesek hosszú távú fuvarozásra, a megfelelő töltőállomások hiányában erre még nem használhatók.

Egyedül nem megy

Az alternatív meghajtású tehergépkocsik bevezetésében kiemelt jelentősége van az állami és uniós szerepvállalásnak. Ezen a területen nagy az elmaradás a zöld rendszámos személyautókhoz képest. Az elektromos, LNG, hidrogénnel hajtott járműveknél szükség lenne útdíj kedvezmények bevezetésére, vagy akár elengedésére. Ez az utakon futó járműállományt figyelembe véve minimális költségvetési bevételkiesést jelentene. Fontos lenne adókedvezménnyel, kamatkedvezménnyel és akár beruházásösztönző, vissza nem térítendő támogatással helyzetbe hozni a fuvarozó kis- és középvállalkozásokat, hogy zöldítsék flottájukat.

A fuvarozó és szállítmányozó cégek ugyanakkor sokat tehetnek a kibocsátásuk csökkentéséért alternatív meghajtású jármű beszerzése nélkül is.

Lássunk tisztán!

A csökkentést a minél pontosabb méréssel kell kezdeni. A közgazdász szerint fontos, hogy adataink valósak, a vállalati működésre vonatkozó mért adatok legyenek, és ne becsült vagy iparági átlagokon alapuljanak. Ne fiktív számításokat végezzünk! Azokkal amúgy is nehéz lenne érvelnünk a jövőben egy környezetvédelmi, hatósági vagy partneri audit során. Egyre inkább gyakorlat ugyanis, hogy egy stratégiai, hosszú távú szerződés előtt megbízó partnerünk auditálja tevékenységünket, és megvizsgálja kibocsátásunkat is. Krisztina elmeséli, hogy az ügyfeleik számára már elérhető a saját fejlesztésű CO2-kibocsátási kalkulátoruk a károsanyag-kibocsátási adatszolgáltatás megkönnyítéséhez.

De a mérés csak az első lépés, az adatainkat elemeznünk kell, majd cselekvési tervet készíteni arról, hogy milyen módon fogjuk csökkenteni. Sok esetben ezek nem bonyolult feladatok. Legelőször az üzemanyagfogyasztásunkat, a megtett, leginkább az üres rakterű kilométereket, a raktér-kihasználtságot érdemes feljegyeznünk. Ezután kiszámíthatjuk a különböző fajlagos mutatóinkat. Mennyi az egy útra, egy rakományra, egy járműre jutó kibocsátásunk.

Ugyanígy érdemes azt is megfigyelni, – javasolja a szakember – hogy az egyes sofőrök milyen hatékonysággal dolgoznak, egy adott útszakaszt melyikük képes kevesebb üzemanyaggal megtenni. Nyilvánvaló, hogy az így nyert adatokat óvatosan kell kezelni, hiszen ezek csak akkor egyértelműek, ha tendenciában látszik, hogy valamelyik sofőrünk pazarlóan bánik az üzemanyaggal.

Cél: a károsanyagkibocsátás csökkentése

Az adatok kinyerése és elemzése után ki tudjuk jelölni a károsanyag-csökkentés eléréséhez szükséges tennivalók listáját. A tennivalókat nemcsak listázni kell, hanem következetesen végre kell hajtani az áhított karbonlábnyom-csökkentési cél elérése érdekében. 

A legtöbb esetben ezekkel a hatékonyságunkat is növeljük, így gazdasági érdekünk is, hogy csökkentsük a környezetterhelési lábnyomunk.. Krisztina tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatékonyságnövelés területén a hazai vállalkozások tudnak hová fejlődni. Elsőként említi, hogy a fuvarszervezés során érdemes odafigyelni a pazarló fuvarok megszüntetésére, de legalábbis alacsonyan tartására. Az üres raklaphelyeket töltsük fel, és keressük a lehetőségét annak, hogy az árukat halmozottan is szállíthassuk. Itt hasznos lehet a raklapmagasítók használata, a doppelstock felépítmények előnyben részesítése. Ezekkel a módszerekkel raklaponként fajlagosan kisebb környezetterhelést érünk el.

Könnyen orvosolható probléma az üres futott kilométerek kérdése. Ezt leginkább optimális fuvarszervezéssel lehet kiküszöbölni. A rendelésciklikusság elemzése is jó módszer lehet, melynek lényege, hogy például heti gyakoriságú szállítási mennyiséget összefogunk havi egy vagy kettő szállítmányra.

A piac egyik megoldása a környezetterhelés drasztikus csökkentésére pedig már régóta ismert, ez nem más, mint az intermodális szállítás. A kombinált árufuvarozási megoldásokkal sokat tehetünk a környezetért. Példaként említi, hogy hetente szállítanak több kamionnyi élelmiszert Angliába, amelyet közút-vasút kombinált szállítással juttatnak célba. Ez a környezetbarát megoldás kimutathatóan csökkenti a karbonlábnyomot.

És végül: fontos az összefogás. A gyártótól a végfelhasználóig terjedő, a teljes folyamatot lefedő, vállalatokon átívelő, stratégiai partneri kapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy a változás elinduljon. Nekünk is fontos megismernünk partnereink gyártási és termékáramlási folyamatait, illetve azt, hogy azok mennyire alakíthatók. A legjobb gyakorlatok megosztásával és alkalmazásával minden partner profitálhat.

Új kezdeményezés a környezettudatos szereplők összefogására

Az INCON-Logistic Kft. egyike azon kevés magyarországi vállalatnak, ami csatlakozott a Lean & Green programhoz, melynek célkitűzése a nulla emisszió elérése. A szervezet hollandiai megalapítása óta bebizonyította, hogy képes hatékony együttműködést kialakítani a logisztikai szektor képviselői között, és partnerei számára valódi iránymutatást adni a kevesebb szennyezéssel járó, fenntarthatóbb jövő érdekében.

Különböző tanácsadói szolgáltatásokat vehetünk igénybe tőlük. A szervezet segít az ágazatunknak megfelelő kibocsátási módszertanok kialakításában, vállalásaink monitorozásában, a környezettudatosságban, ezáltal is növelve működési hatékonyságunkat. A kitűzött céljainkat megoszthatjuk egymás között, ami segítheti a különböző piaci szereplők közötti kapcsolati hálók kiépítését, fejlesztését.

Sebestyén Szabolcs