Az alacsony fuvardíjak évek óta problémát jelentenek, a járvány pedig csak tovább rontott a helyzeten. A vállalkozások egy része most jóval az önköltségi ár alatt kénytelen munkát vállalni. A logisztikai szövetség szerint ezen az segíthetne, ha a szakma meghatározna egy minimum díjat, ami alatt nem lehet fuvarozni. A fuvarozószervezet ugyanakkor nem az árszabályozásban látja a megoldást. Szerintük inkább meg kellene tisztítani a piacot a szabálytalanul működő fuvarozóktól, hogy tisztességes verseny alakulhasson ki.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a koronavírus-járvány 30 százalékkal vetette vissza a logisztikai piacot. A kereslet-kínálati viszonyok teljesen felborultak, aminek a hatására 30-40 százalékkal visszaestek a fuvardíjak. A logisztikai szereplők többsége szerint legkorábban 2021 második felében térhet magához a piac, és indulhat el a felfelé ívelés. Ezért mielőbbi intézkedéseket sürgetnek, amiket egy tízpontos javaslatcsomagban foglaltak össze és nyújtottak be a kormánynak.
Ezek közül a legfontosabb a minimális fuvardíj bevezetése, enélkül ugyanis szerintük nem lehet érdemben javítani a magyar fuvarozók helyzetét. A szövetség szerint a fuvarozószervezetek segítségével meg kell egyezni a minimális szolgáltatási díjról, aminek a teljesülését az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a NAV ellenőrizhetné. “Hasonló szabályozás már született például a taxis minimál díj esetében is, tehát van rendelkezésre álló minta”- írják közleményükben.
A fuvarozók szerint nagyon jó megoldás lenne
Az általunk megkérdezett fuvarozók szerint egy alapdíj sokat javítana a helyzetükön. Sokszor ugyanis olyan alacsony a fuvardíj, hogy el sem vállalják a munkát, mert egész egyszerűen nem éri meg, a bevétellel még a rezsijüket sem tudják fedezni. Előfordul, hogy ugyanazért a fuvarért karácsony előtt 1700 eurót is fizettek, most pedig 550 eurót kapnak érte.
A hasznot a speditőrök is leveszik, a litván, lengyel, bolgár fuvarosok pedig nagyon olcsón is elvállalják a szállítást. A fuvarozók szerint amíg lesz olyan, aki önköltségen vagy az alatt elviszi a munkát, addig nem lesz javulás. A megbízhatóság nem írja felül az árakat, bárkinek odaadják a fuvart, aki olcsón vállalja.
Ki kell szűrni a szabálytalan vállalkozásokat
Az MKFE nem a minimum fuvardíj bevezetésében látja a megoldást. Szerintük a legfontosabb, hogy kiszoruljanak a piacról azok, akik a szabályok kijátszásával szereznek tisztességtelen előnyt.
– A fuvardíjakat a kereslet-kínálat szabályozza, a központilag meghatározott alap- vagy minimáldíj idegen a piacgazdaságtól. A magyar személyszállítási és árufuvarozási piac viszont nagyon sebezhető – fogalmazott lapunknak Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) kommunikációs vezetője. Egyrészt az Európát keresztülszelő tranzitútvonalak metszéspontjában vagyunk, másrészt nem fordítunk elég erőforrást a piacvédelemre.
Árvay Tivadar szerint ez utóbbival kapcsolatban már történtek erőfeszítések. Például idén év elejétől új típusú kétoldalú engedélyeket hoztak forgalomba. Ez azonban csak átmeneti eredményeket hozott, május végén már megjelentek az első hamisított engedélyek. – A hatékony megoldást az jelentené, ha az engedélyellenőrzés informatikai úton történne, egy-két éven belül pedig digitálisan adnák ki az engedélyeket, vagyis megszűnnének a papír alapú engedélyek. Ezt a célt szolgálja a BI-REG rendszer, amit a járvány miatt nem tudtak tavasszal tesztüzembe állítani, de a kormány azt ígéri, hogy idén ősszel bevezetik – világított rá a kommunikációs vezető.
Nehéz előre megmondani, hogy a rendszernek lesz-e hatása a fuvardíjakra, mert nincsenek pontos adataink. Korábbi becslések szerint 60-80 milliárd forint értékű olyan szállítás lehet az országban, amihez nem tartozik hivatalos engedély. – Ez azt jelenti, hogy ilyen nagyságrendben végeznek hazánkban jogosulatlan fuvarozást más, elsősorban harmadik országok fuvarozói. Egy magyar fuvarozó nem tud tisztességes fuvardíjat kérni, ha mindig lesz egy versenytárs, aki aláígér ezeknek a díjaknak. A piacgazdaságban a kereslet-kínálat diktál, az olcsóbb mindent visz. De nem mindegy, milyen feltételekkel indul valaki az árversenyben, kezdve a költségszintjétől, egészen a szabálykövető magatartásig – hangsúlyozza Árvay Tivadar.
Az MKFE szerint amíg hemzsegnek a szabálytalanul tevékenykedő versenytársak a magyar utakon, addig nem lehet olyan fuvardíjakat kialakítani, amik meghaladják az önköltségi szintet és tisztességes nyereséget is biztosítanak. Először tehát az ügyeskedőket kell kiszorítani, hogy tiszta képet kapjunk arról, hogyan néz ki szabályos keretek között a kereslet-kínálat. A BI-REG rendszer megfelelő ellenőrzéssel pozitívan hathat a piacra.
Legalább 1-1,1 eurós alapdíjra lenne szükség
Egységes, mindenre érvényesíthető alapdíj nincs, mivel ahány járműtípus, rakomány vagy útvonal létezik, a fuvardíjak is annyira egyediek. A fuvarfeladatok túlnyomó részét jelentő „normál” szállítás (40 tonnás, ponyvás szerelvény) esetén legalább 1-1,1 eurós kilométerenkénti alapdíjra lenne szükség ahhoz, hogy a vállalkozás kitermelje a költségeit. A fuvardíjakat nem lehet adminisztratív eszközökkel befolyásolni, de jó szabályokkal és hatékony ellenőrzéssel, a szabályok betartásának kikényszerítésével meg lehet tisztítani a piacot azoktól, akik letörik az árakat – mondja az MKFE szakembere.
Ha minden vállalkozó ismeri az (ön)költségeit, és nincsenek ügyeskedő, szabálytalanul fuvarozó „versenytársak”, akkor a piac beállítja majd a valós díjakat, és nem lesz mit kijátszani. (Az önköltség számításhoz használható az MKFE weboldalán elérhető önköltség kalkulátor is.) Fontos azonban, hogy még kényszerhelyzetben se dolgozzon senki az önköltségi ár alatt. Ez ugyanis olyan adósságspirált jelent, amiből nem lehet kiszabadulni.
– Az MLSZKSZ alapdíjra vonatkozó kezdeményezése érdekes ötlet. Egy központi díj idegen a piacgazdaságtól, arról nem is beszélve, hogy reagálna erre az EU. Ugyanakkor felmerül a kérdés: ha a problémát érzékeli maga az árukibocsátói oldal is, akkor miért nem rögzítik egy számukra kötelező érvényű etikai kódexben a két leginkább hatékony szabályt? Nevezetesen, hogy a tendereken vagy a spot (azonnali) piacon elsősorban a magyar vállalkozásokat bízzák meg, és csak a hazai kapacitás hiányában nézzenek szét a nemzetközi kínálatban. Továbbá, hogy 1-1,1 eurós kilométerdíjnál alacsonyabb áron nem bíznak meg fuvarost – mutat rá Árvay Tivadar. Szerinte a fuvarozók csak elszenvedői a kialakult helyzetnek, nem tudják befolyásolni, hogy az árukibocsátók mennyiért fuvaroztatnak és kit bíznak meg.
Szilágyi Katalin
