A szakképzésre vonatkozó törvények idén szeptembertől tették kötelezővé a mestervizsgát azok számára, akik a gyakorlati képzés során a tanulókkal foglalkoznak. A 2013-as törvénymódosítás szerint idén szeptembertől még egy mérnök sem lehet kőművestanulók gyakorlati oktatója, ha nincs kőműves mestervizsgája. A furcsa rendelkezés most az utolsó pillanatban megváltozik, kapnak egy év haladékot a mestervizsgával nem rendelkező oktatók.

A mestervizsga önmagában nem sok mindenre jó. Sokan fontosnak tartják önmagában azért, mert a megrendelők számára bizalomerősítő hatása lehet. Mégis más azt mondani, hogy valaki kőműves, vagy kőműves mester. Forintra váltható gyakorlati haszna azonban a szakmák többségében nincs a mestervizsgának. Kevés olyan szakma van, melyben valamiért kötelezővé teszik a megszerzését. Például a gázszerelőknek és az autószerelőknek meg kell szerezniük ezt a jogosultságot ahhoz, hogy szakmájukat teljes körűen művelhessék. Régebben kőműveseknek is kellett, de már 2009-ben eltörölték ezt a kötelezettséget. Más építőipari szakmában sem kötelező a mestervizsga.

A mesterképzés elvégzésének utolsó igazán fontos indoka a műszaki vezetési jogosultság megszerzése volt. Két éve még szerezhetett ilyen jogosultságot a kőműves mester 5 év szakmai gyakorlattal. Ma már ez sem lehetséges, minimum technikusi végzettség kell a műszaki vezetői jogosultsághoz. Egyszerűen nincs olyan ésszerű indok, ami miatt egy kőműves, vagy más építőipari szakmunkás érdekelt lenne a mesterképzésre beiratkozni. A képzés legalább 300 ezer forintba kerül, ez a befektetés sokszor nem térül meg a szakembereknek.

Ezt a folyamatot változtatta meg a szakképzésről szóló törvény módosítása. Egy 2013-as módosítás idén szeptembertől írja elő, hogy a szakképzésben a tanulók gyakorlati oktatásával csak olyan szakember foglalkozhat, aki rendelkezik mestervizsgával. A törvény nem ismer ez alól kivételt, s ez teremt furcsa helyzeteket is.

Korábban beszámoltunk olyan vállalkozások munkájáról, ahol sok éve megbízhatóan részt vesznek fiatalok szakmai képzésében is. A cégnél a gyakorlati foglalkozásokat a mestervizsgánál lényegesen nagyobb képzettségű szakemberek irányítják: faipari technikus, faipari mérnök, üzemmérnök vezeti az asztalostanulók képzését. Egyiküket a képzettsége arra is jogosulttá teszi, hogy a mesterképzésre jelentkezőket vizsgáztassa. Ahhoz azonban, hogy szeptembertől a tizenéves diákok szakképzésében továbbra is részt vegyen, neki magának is le kell tennie a mestervizsgát.

A törvényhozók két éven keresztül hagyták bizonytalanságban a szakképzés szereplőit, s csak három hónappal a végső határidő előtt léptek. A parlament most fogadott el törvénymódosítást, ami részben felmentést is ad ezeknek a szakembereknek.

A ma még hatályos törvény szerint a szakképzésben gyakorlati oktatóként az vehet részt, aki
· szakirányú képzettséggel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik
· mestervizsgája van (ez azokra a szakmákra vonatkozik, melyekből lehet mestervizsgát tenni)
· büntetlen előéletű, nincs eltiltva a mesterségétől.

A már elfogadott (de e cikk írásakor még nem kihirdetett) módosítás a mestervizsga alól ad felmentést a következő esetekben:
· az oktató az általa oktatott tárgynak megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy
· szakképesítéssel és valamilyen (nem feltétlenül szakirányú) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá 5 éves szakmai gyakorlata van, vagy
· elmúlt 60 éves.

Továbbá belekerült egy átmeneti rendelkezés is a szabályok közé. Ez azokra a jelenlegi oktatókra vonatkozik, akik nem rendelkeznek a fenti szabályok szerinti felsőfokú végzettséggel és nincs még mestervizsgájuk sem. Ők egy év haladékot kaphatnak. Ha idén augusztus 31-ig írásban nyilatkoznak arról, hogy egy éven belül, azaz 2016. augusztus 31-ig elkezdik a kamara által szervezett mesterképzést, akkor a mestervizsga megszerzéséig is tovább folytathatják oktatói munkájukat.

Valószínű, hogy ez a módosítás és a haladék a meglévő szakoktatók többsége számára már lehetővé teszi a munka folytatását.

Miben változik a szakképzés?

A törvény módosítása nem erre az egy pontra terjed ki. Gyakorlatilag teljesen átírta a kormány a szakképzés eddigi rendszerét. Megváltozik az iskolák neve is: az érettségit adó eddigi szakközépiskolák szakgimnáziumok lesznek, a mai szakiskolákat pedig szakközépiskoláknak fogják nevezni a jövőben. Ezek a változások az idén induló tanévet még nem érintik, 2016 szeptemberétől hatályosak a törvény új előírásai.

A szakgimnáziumokban továbbra is az érettségi után kezdődik a szakképzés érdemi része. Azonban az eddigiektől eltérően már az érettségi előtt sem csak közismereti tárgyakat fognak tanulni a diákok. Az érettségi előtt is nő a szakmai képzés óraszáma, a gyakorlati képzés aránya. Az érettségi után a diák emelt szintű technikusi szakképesítést szerezhet további egy év tanulás után. A teljes képzési idő így 5 éves lehet.

A szakközépiskolává átnevezett szakiskolák visszahozzák az egykori 3 éves ipari iskolát. A diákok szakmát tanulnak, minimális óraszámú közismereti tárgyakkal. A 3. év után szakmát szereznek, de ha akarnak, azonnal mehetnek is tovább még 2 évig az érettségiig.

A szakiskola nevet ezentúl azok az intézmények viselik, melyek a sajátos nevelési igényű tanulókat készítik fel valamilyen szakmai vizsgára. (A sajátos nevelési igényű gyermekek azok, akik valamilyen testi, szellemi képességük fogyatékossága miatt igényelnek különleges bánásmódot.)

A szakképzést is folytató iskolák fenntartója megváltozik. Az eddig a teljes közoktatást irányító KLIK (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) alá csak az általános iskolák és a gimnáziumok tartoznak. A szakképzést is folytató intézmények közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartása alá kerülnek.

Változik az iskolák irányítása. A nagyobb városokban létrejönnek a szakképzési centrumok – megyénként maximum három, Budapesten maximum 10 ilyen létesülhet. A szakképzést folytató iskolák ezekhez a centrumokhoz tartoznak. A centrumok igazgatóját a miniszter fogja kinevezni.

A diákok számára kedvező változás lehet, hogy az eddig egy helyett két szakma megszerzését finanszírozza az állam. (Ma csak az első szakma megszerzése ingyenes, utána már csak tandíjas képzésre mehet a diák.) Egyben 25 évre hosszabbították meg a nappali rendszerű iskolai képzésben való részvétel lehetőségét is. Sőt, ennél idősebb korban is be lehet ülni az iskolapadba tandíj nélkül: az első szakképzettség megszerzésénél ugyanis teljesen eltörölték a korhatárt. Aki vállalja, hogy nappali rendszerű képzésben szerzi meg az első szakképesítését, azt bármilyen idős korában megteheti.