Július 1-jén indul a BiReg második szakasza: a fel- és lerakóhelyek is belépnek a rendszerbe, nekik is rögzíteni kell adatokat. A most még fejlesztés alatt álló részhez a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége több megoldást is javasolt, hogy a rendszer valóban hatékonyan segítse a fuvarozás ellenőrzését.
Január 1-jétől működik a kötelező előzetes engedély-ellenőrzési rendszer, azaz a BiReg fuvarozókat érintő része. Ennek a célja megakadályozni a bilaterális és CEMT-engedélyekkel kapcsolatos visszaéléseket. Júliustól már a gyárak, raktárak, logisztikai központok dolgozóinak is lesz feladatuk vele. A magyarországi felrakás helyén a feladónak, a magyarországi lerakás helyén a címzettnek a BiReg rendszerben
– ellenőriznie kell a szállító által előzetesen feltöltött CEMT vagy bilaterális engedély meglétét,
– rögzítenie kell a felrakás és a lerakás helyét, idejét,
– az autó kilométeróra állását,
– fel kell tölteni a fuvarlevelet.
Ha pedig hiányosságot tapasztalnak, jelenteniük kell azt a hatóságoknak.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a le- és felrakóhelyeket érintő részt úgy kell kialakítani, hogy az hatékonyan segíthesse az ellenőrzést, hogy a hatóságok gyorsan fel tudjanak lépni. A következőket javasolják:
Egyértelművé kell tenni, kinek kell bejelentést tennie
Jelenleg nincs egyértelműen megfogalmazva, mi számít le- és felrakóhelynek, és kinek kötelező a BiReg-be adatot rögzíteni. Ehhez módosítani kell a le- és felrakóhelyek engedély ellenőrzését előíró jogszabályt.
Tisztázni kell, melyik hatóságot kell értesíteni
Legyen egyértelmű, hogy ha a le- és felrakóhelyek az engedélyekkel kapcsolatban problémát észlelnek, akkor melyik hatóságot értesítsék: a rendőrséget, a vámhatóságot vagy közlekedési hatóságot. Ha ugyanis ezt a bejelentőnek kell eldöntenie, és a bejelentés nem a megfelelő, gyorsan reagálni tudó hatósághoz érkezik be, akkor a szabálytalan fuvarozó számonkérés nélkül lépheti át az országhatárt. A jó megoldás az lenne, ha maga a program képes lenne elemezni, hogy az előzetes fuvarozói engedélyrögzítés, és a le- és felrakóhelyi adatközlés alapján a beolvasott engedély rendben van-e, vagy hatósági beavatkozást igényel.
Gyors és könnyű legyen az adatfelvitel
Fontos, hogy az adatrögzítés 1-2 percnél ne legyen több, és könnyen megtanulható legyen. Például az engedélyen legyen QR-kódos azonosítási lehetőség, és az engedély és a jármű rendszámának lefényképezése elég legyen az azonosításhoz.
Értesítsék az ellenőrzés eredményéről a le- és felrakóhelyeket
Ha nem kapnak visszajelzést a le- és felrakóhelyek az engedély ellenőrzés eredményéről, nem várható el tőlük, hogy a szabálytalankodó fuvarozót „megakadályozzák” a fuvarfeladat teljesítésében. Ha viszont időben (pl. 5 percen belül) visszajelzést kapnának elektronikusan a hatóságtól, hogy a fuvarengedéllyel problémák vannak, akkor ezt időben jelezni tudják a fuvar megbízójának, így ő intézkedni tud. Ezzel csökkenthetők lennének azok a károk, amik egy közúti intézkedés során felmerülhetnek: pl. áru átrakása, késések, rakománykár.
Ne kérjék számon az ellenőrzési feladatokat az árut kezelőkön
Legyen világos, hogy a le- és felrakóhelyeknek nincs ellenőrzési feladatuk. Ellenőrzési jogköre a hatóságnak van, s ebben közreműködnek a le- és felrakók az adatrögzítéssel. A le- és felrakóhelyek csak azért legyenek büntethetők, ha nem regisztrálnak a BiReg rendszerbe, és nem működnek közre az adatrögzítésben.
Legyen idő felkészülni az éles üzem előtt
A bevezetés előtt legyen egy legalább 60 napos tesztidőszak, amikor a piaci szereplők kipróbálhatják, felkészülhetnek, elsajátíthatják az informatikai rendszer működését.
A logisztikai szervezet arra is kéri az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy egyeztessen a fejlesztésekről az érdekképviseletekkel, és azt is vizsgálják meg, hogy a rendszer bevezetése milyen hatással lesz a le- és felrakóhelyek működésére.
Szilágyi Katalin